Itt úgy telnek a napok, hogy az ember felkel reggel, ha óvodás, akkor hisztizik egy kiadósat, reggeli és aller a l'école. Az út a suliba egy erdőn vezet át. 8.50-kor kinyílik az iskolakapu, az ember, ha iskolás, bemegy. Az osztályban, c'est Mme Gaulier qui t'attend. Az óvoda kapui 9.10-kor zárulnak, addigra át kell érni az óvodához. Amíg az iskolások a suliban és az óvodások az oviban vannak, az embernek van ideje reggelizni (!), sétálni, tanulni, zenét hallgatni. Aztán kicsengetnek és az ember a kapunál várja, hogy az iskolás kijöjjön és együtt átmenjenek az óvodához. Az óvoda ekkora már szinte teljesen üres, de akit keresünk még ott van. Mindenki hazamegy. Otthon a program játék. On jou de la maîtresse. Aztán rajzolunk. És az ember így is tanul. Ma például, hogy mi egy mouton. Mert az ember, ha iskolás, tud moutont rajzolni.
8-kor az ember, ha dolgozóba jár, hazaér. Addigra a gyerekei már lefürödtek, és jöhet a vacsora. Néha kipukkan az autó kereke és az ember nem tudja, hogyan megy másnap dolgozóba. A vacsora hangos. Az ember próbál beszélgetni, de lehetetlen. Amikor mindenki jóllakott, és mindenki kihisztizte magát, on se prend sa doudou, et on va au lit. Ha a gyerkők már nagyjából csendben és ágyban vannak, az ember tud egy kicsit beszélgetni. Ez jó, de mindig rövid időszak. Ezután van az embernek lehetősége írni, rafraîchir vagy olvasni arról, hogy miújság otthon, és aki nincs itt, az ilyenkor hiányzik. Persze, ez csakis a soundcloud, amely szerelmessé és hiányolóvá teszi az embert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése